Az Európai Bizottság jelenlegi elnöke José Manuel Barroso május 8-án beszédet mondott a Humboldt Egyetemen. Előadása a "Gondolatok az Európai Unió jelenéről és jövőjéről" címet kapta, ami valóban helytálló a tartalom alapján. A Bizottság elnöke nem félt éles kritikát megfogalmazni a jelen politikusaival szemben és kézzelfogható terveket felvázolni a jövőt illetően. Ahogy azonban beszédében fogalmaz ezeknek az elképzeléseknek, ahhoz hogy sikerre lehessen vinni őket, túl kell élniük a média mélyreható, átfogó boncolgatását, úgyhogy most következzen ez utóbbi.
Az Európai Bizottság január 22-én kiadta a 2030-as klíma- és energiapolitikai célokról szóló közleményét. Eszerint az 1990-es szinthez képest 40 %-kal csökkentenék az EU-ban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2030-ig, valamint a Bizottság javasolja, hogy a megújuló energiák részaránya 27 %-ra emelkedjen a teljes energiafogyasztáson belül. A döntés elfogadását követően José Manuel Barroso elnök „ambiciózus, de reális” célkitűzésekről beszélt.
Az Európai Unió egyik sarokkövének tekintendő a személyek szabad mozgása. 1987-ben mikor az Egységes Európai Okmánnyal a tagállamok megalkották a belső piac alapjait, többek között ennek megvalósulását is célul tűzték ki. De valójában mit is jelent ez? 1. A jogosultságnak egyik eleme, hogy az uniós polgárok szabadon mozoghatnak a megyehatárként felfogható tagállami határokon. (Schengeni Egyezmény) 2. Jelenti a meghatározott feltételek szerinti letelepedés szabadságát. 3. A munkavállaló számára jogot testesít meg a más EU- vagy EGT-tagállamban való munkavégzésre, a diákok esetében a más tagállamban tanulásra. Az EU vonzó közösség, a csatlakozás gondolatát Európa valamennyi országa fontolóra vette már. Az EU-tagságot csupán ott utasították el, ahol szerencsés adottságok folytán kevésbé vannak ráutalva a nemzetközi munkamegosztásra. Svájcot pénzügyi és idegenforgalmi bevételei, Norvégiát az északi-tengeri olajkincs teszi viszonylag függetlenné az integrációtól, de az EU-csatlakozásnak ezekben az országokban is sok híve van. Úgy tűnik, ebben a szezonban a spanyol bajnokság nem csupán a futballpályákon zajlik, hanem azokon kívül is, legalábbis ami az első osztályt, azaz a Primera Divisiónt illeti. Ugyanis decemberben az Európai Bizottság bejelentette, hogy három vizsgálatot is indított több spanyol profi labdarúgócsapat állami támogatása miatt. Az FC Barcelona, a Real Madrid, az Athletic Bilbao és az Osasuna adókedvezményt kapott a spanyol államtól. A vizsgálat egyrészt arra irányul, hogy ez az állami intézkedés összhangban áll-e az uniós jogrendszerrel, vagy sem. Továbbá a vizsgálat kiterjed még arra, hogy a Real Madridnak a város által átadott telek támogatásnak minősül-e, illetve arra, hogy azok a garanciák, amelyeket az állami Valencia Pénzügyi Intézet az FC Valencia, az Elche és Hércules futballklubok által felvett hitelekhez nyújtott, összhangban vannak-e az uniós versenyjoggal. Az Európai Tanács idei utolsó ülésének első napirendi pontja a közös biztonság- és védelempolitika (CSDP) volt. A közös védelempolitika ötlete 1948-ra nyúlik vissza, a Brüsszeli Szerződés megkötéséig. Ezen szerződés alapján hozták létre a politikai és katonai együttműködés fórumaként a Nyugati Unió Védelmi Szervezetét, a későbbi Nyugat-európai Uniót. A közös védelempolitika alapelveinek lefektetésére 1992-ben került sor, ezek az ún. petersbergi feladatok, melyek beépítésre kerültek az Amszterdami Szerződésbe és máig érvényesülnek. Az euro-atlanti viszony egyik legjelentősebb mérföldköve a „Berlin plusz” megállapodás volt, amely lehetővé tette az EU számára a NATO eszközeihez és képességeihez való hozzáférést. A Lisszaboni Szerződés a közös kül- és biztonságpolitika (melynek része a CSDP) intézményrendszerét alakította át számottevően. Létrehozta a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztot, s az ezt betöltő személy feladata a közös kül- és biztonságpolitika koordinálása, munkáját a szintén ekkor létesített Európai Külügyi Szolgálat segíti. Az EUROSUR (European Border Surveillance System) a 2004-óta működő uniós határőrség,a FRONTEX munkáját segítő, azt kiegészítő új, közös határmegfigyelő, ill. határőrizetirendszer, mely 2013. december 2-án kezdte meg működését. Az új rendszer célja, hogy megerősítse az Európai Unió külső határain végzett ellenőrzést,ezáltal megelőzve az illegális bevándorlást, a határokon átnyúló bűncselekményeket(kábítószer-kereskedelem, emberkereskedelem), továbbá észleli és ami még fontosabb segítséget is nyújt a migránsokat szállító bajba jutott kishajóknak, bárkáknak.Mindezek megvalósításához korszerű eszközök, többek közt műholdak, helikopterek adatait is felhasználhatja Az Európai Parlament és a Tanács decemberben elfogadta az 1288/2013/EU rendeletet az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról. A Program 2014-ben indul, mely magába foglalja az eddig is futó uniós oktatási támogatási rendszert, mint pl. az Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius, Grundtvig programokat, a Fiatalok lendületben programot, továbbá több nemzetközi együttműködési programot, az Erasmus Mundust, Tempust, vagy az Alfat. Ez az új keletű kifejezés egyre intenzívebben van jelen a különböző munkakultúrákban. Nagyon összetett és több fogalmat is felölel, de az alapját a munkahelyi stressz és az azt kiváltó munkahelyi környezet adja.[1] Elsősorban egy negatív viselkedési formát jelent, kollégák között valamint felettesek és alárendeltjeik között, amikor is az érintett személyt többször megalázzák és szándékosan vagy szándék nélkül támadás éri, egy vagy több személy által, akár az elidegenítés következményével. |
Miről is szól ez?
Itt szeretnénk felsorakoztatni cikkeinket csakis pozitívan szemlélve azok tartalmát. Ha valami rossz is történik, nézzük a jó oldalát!... Korábban is néztük a jó oldalát
May 2014
|