„Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Egy keresztényellenes demokrácia olyan karikatúra lesz, amely vagy zsarnokságba vagy anarchiába süllyed.”
Robert Schuman
Robert Schuman
Európa az értékek válságának idejét éli, de az Egyházban jelenlévő Krisztus ma is a remény forrása az egész kontinens számára. A krisztusi értékrend ugyanis, sajátosságain túl, magában foglalja azokat az alapvető erkölcsi értékeket is, amelyek minden ember szívében jelen vannak, és érvényesülésükkel minden ember javát szolgálják. A XX. század értékvesztése után múlhatatlanul szükség van a lelki, szellemi és közéleti megújulásra, ezért keresztény összefogás kell.
A kereszténység örök értékeket fogalmaz meg, és ezeken kell alapulnia a közéletnek. A keresztényeknek azt kell előmozdítaniuk, azon kell munkálkodniuk, hogy ezen értékek mindenki számára maguktól értetődők legyenek. Kereszténység nélkül ugyanis csak a verseny, a fogyasztás, az emberi „öntörvény” lenne. A szolidaritás, a kiengesztelődés, a béke és a szeretet, azaz az isteni értékek nélküli jövő a családok, a közösségek, végső soron a nemzetek felbomlásához vezethet. A közös európai értékrendet a keresztény értékrend jelenti.
A kereszténység és az európaiság egymástól elválaszthatatlan. A kereszténység létezhetne Európa nélkül, de Európa soha nem létezhetne kereszténység nélkül.
Fontos foglalkozni azokkal a kérdésekkel, amelyek a gazdasági életben, illetve a közösség, a nemzet életében fontosak. A gazdaság olyan tényező, amely nem hagyhatja ki az erkölcsi vonatkozású dolgokat.
Az Európai Unió alapvetően normatív értékek mentén szerveződött, a 10 parancsolat alapján a keresztény értékekre épült. Dr. Csaba László professzor gondolatait 6 fontos irányelv köré csoportosította, amelyek épp ezt bizonyítják.
Elsőként kiemelte a megbékélés gondolatát, amelynek fontos eleme a megbocsátás, a másik ember elfogadása. A megbékélés gondolata túllép a történelmi igazságtételen ezért nem a történelmi igazságot keresi, hanem a megbékélést. Az Európai Unió nem az önfeladással, nem igazságtétellel, hanem új alapokon egy olyan világot akar felépíteni, amelynek alapvető eleme a béke, mint krisztusi üzenet. Ez alapján jön létre a megbékélés, ami a belátásból, a kölcsönös elfogadásból merítkezik.
Továbbá megjelenik az európai értékrendnek és a keresztény értékrendnek az átfedése, amely nem más, mint a szociális Európának a kérdése. Ez sok mindenben, de alapvetően a gazdasági konstrukcióban jelenik meg: a közös valuta bevezetésében, a költségvetési politika, a stabilitási és növekedési egyezményben, az egyik országban megszerzett társadalom biztosítási követelések másik országba való átvitelében. Van okunk a reménykedésre, mert azokból a dolgokból, ami a gazdaságból a mi életünket érintik: a pénz stabilitása, a közpénzekből való gazdaság kiszámíthatósága, illetve az, ha a pénzügyi és emberi szempont összeütközik, akkor az emberi szempontok kerülnek előtérbe.
A harmadik terület, ahol a keresztény értékrend érvényesül az Európai Unióban az igazmondás elve. Amikor a közösségre tartozó kérdésekről beszélünk, akkor van bizonyos kötelezettség a tekintetben, hogy valós adatokat kell nyilvánosságra hozni, mert e nélkül a közösség nem tud dönteni.
A részvétel alapelvét kiemelve, az Európai Unió az öntudatos polgári közösségből indul ki, aki utána megy a dolgoknak, aki érintett a köz ügyeiben nem azért, mert jól megfizetik, hanem mert igényli, hogy jelen legyen, hogy döntésével befolyásolja a körülötte lévő világot.
A következő elv kérdése, az Európai Unióban az, hogy van e törekvés a távlatra. A jövőben kell gondolkodni. Távlatot adó, jobb világot teremtő gondolkodásra van szükség, emiatt Európának távlatokra van szüksége, alkotmányra, amely meghatározza a következő 20 évet.
Utolsó pontként Csaba László kiemelte, hogy az Európai Unió végső soron egy keresztény projekt. A II. vatikáni Zsinat utáni teológia, nemcsak a hitvallókról beszél. Karl Rahner teológiája nyomán megfogalmazott anonim keresztényeknek nevezzük azokat, akikben benne van egyfajta indíttatás, problémamegoldó készség, az életük emberhez méltó berendezéséhez, amely viszont a 10 parancsolat alapján történik. Ezt figyelembe véve látjuk, hogy az Európai Unió semmi másról nem szól, hanem arról, hogyan kellene a világot berendezni, hogy tudnának az emberek az országhatáron belül különféle fajták között különféle időtávlatban egymással megegyezni. Ezek fontos és alapvető feladatok.
Cikkemet Jacques Delors, az Európai Bizottság elnökének (1985-1995) szavaival szeretném zárni: "lelket kell adni Európának". Véleményem szerint az egyháznak, a vallásnak fontos szerepe van abban, hogy ne a széthúzás, hanem a kölcsönös felelősség érvényesüljön.
A cikk készült a következő források felhasználásával:
http://mno.hu/belfold/retvari-kereszteny-ertekek-menten-kell-haladni-1190816
http://www.magyarkurir.hu/hirek/kereszteny-ertekek-az-europai-unioban-nemzetkoezi-konferencia-budapesten
http://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kc_051.html
http://www.dnyem.hu/A86.html
http://www.meot.hu/index.phpoption=com_content&view=article&id=425:szegedk&catid=77:vallaskozidialogus&Itemid=74
-Loretta-
A kereszténység örök értékeket fogalmaz meg, és ezeken kell alapulnia a közéletnek. A keresztényeknek azt kell előmozdítaniuk, azon kell munkálkodniuk, hogy ezen értékek mindenki számára maguktól értetődők legyenek. Kereszténység nélkül ugyanis csak a verseny, a fogyasztás, az emberi „öntörvény” lenne. A szolidaritás, a kiengesztelődés, a béke és a szeretet, azaz az isteni értékek nélküli jövő a családok, a közösségek, végső soron a nemzetek felbomlásához vezethet. A közös európai értékrendet a keresztény értékrend jelenti.
A kereszténység és az európaiság egymástól elválaszthatatlan. A kereszténység létezhetne Európa nélkül, de Európa soha nem létezhetne kereszténység nélkül.
Fontos foglalkozni azokkal a kérdésekkel, amelyek a gazdasági életben, illetve a közösség, a nemzet életében fontosak. A gazdaság olyan tényező, amely nem hagyhatja ki az erkölcsi vonatkozású dolgokat.
Az Európai Unió alapvetően normatív értékek mentén szerveződött, a 10 parancsolat alapján a keresztény értékekre épült. Dr. Csaba László professzor gondolatait 6 fontos irányelv köré csoportosította, amelyek épp ezt bizonyítják.
Elsőként kiemelte a megbékélés gondolatát, amelynek fontos eleme a megbocsátás, a másik ember elfogadása. A megbékélés gondolata túllép a történelmi igazságtételen ezért nem a történelmi igazságot keresi, hanem a megbékélést. Az Európai Unió nem az önfeladással, nem igazságtétellel, hanem új alapokon egy olyan világot akar felépíteni, amelynek alapvető eleme a béke, mint krisztusi üzenet. Ez alapján jön létre a megbékélés, ami a belátásból, a kölcsönös elfogadásból merítkezik.
Továbbá megjelenik az európai értékrendnek és a keresztény értékrendnek az átfedése, amely nem más, mint a szociális Európának a kérdése. Ez sok mindenben, de alapvetően a gazdasági konstrukcióban jelenik meg: a közös valuta bevezetésében, a költségvetési politika, a stabilitási és növekedési egyezményben, az egyik országban megszerzett társadalom biztosítási követelések másik országba való átvitelében. Van okunk a reménykedésre, mert azokból a dolgokból, ami a gazdaságból a mi életünket érintik: a pénz stabilitása, a közpénzekből való gazdaság kiszámíthatósága, illetve az, ha a pénzügyi és emberi szempont összeütközik, akkor az emberi szempontok kerülnek előtérbe.
A harmadik terület, ahol a keresztény értékrend érvényesül az Európai Unióban az igazmondás elve. Amikor a közösségre tartozó kérdésekről beszélünk, akkor van bizonyos kötelezettség a tekintetben, hogy valós adatokat kell nyilvánosságra hozni, mert e nélkül a közösség nem tud dönteni.
A részvétel alapelvét kiemelve, az Európai Unió az öntudatos polgári közösségből indul ki, aki utána megy a dolgoknak, aki érintett a köz ügyeiben nem azért, mert jól megfizetik, hanem mert igényli, hogy jelen legyen, hogy döntésével befolyásolja a körülötte lévő világot.
A következő elv kérdése, az Európai Unióban az, hogy van e törekvés a távlatra. A jövőben kell gondolkodni. Távlatot adó, jobb világot teremtő gondolkodásra van szükség, emiatt Európának távlatokra van szüksége, alkotmányra, amely meghatározza a következő 20 évet.
Utolsó pontként Csaba László kiemelte, hogy az Európai Unió végső soron egy keresztény projekt. A II. vatikáni Zsinat utáni teológia, nemcsak a hitvallókról beszél. Karl Rahner teológiája nyomán megfogalmazott anonim keresztényeknek nevezzük azokat, akikben benne van egyfajta indíttatás, problémamegoldó készség, az életük emberhez méltó berendezéséhez, amely viszont a 10 parancsolat alapján történik. Ezt figyelembe véve látjuk, hogy az Európai Unió semmi másról nem szól, hanem arról, hogyan kellene a világot berendezni, hogy tudnának az emberek az országhatáron belül különféle fajták között különféle időtávlatban egymással megegyezni. Ezek fontos és alapvető feladatok.
Cikkemet Jacques Delors, az Európai Bizottság elnökének (1985-1995) szavaival szeretném zárni: "lelket kell adni Európának". Véleményem szerint az egyháznak, a vallásnak fontos szerepe van abban, hogy ne a széthúzás, hanem a kölcsönös felelősség érvényesüljön.
A cikk készült a következő források felhasználásával:
http://mno.hu/belfold/retvari-kereszteny-ertekek-menten-kell-haladni-1190816
http://www.magyarkurir.hu/hirek/kereszteny-ertekek-az-europai-unioban-nemzetkoezi-konferencia-budapesten
http://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kc_051.html
http://www.dnyem.hu/A86.html
http://www.meot.hu/index.phpoption=com_content&view=article&id=425:szegedk&catid=77:vallaskozidialogus&Itemid=74
-Loretta-