Április 28-án tartották az Európai Bizottság elnökjelöltjeinek első vitáját. Amelyen Martin Schulz a jelenlegi parlamenti elnök, a Szocialisták és Demokraták képviselőcsoport tagja; Jean-Claude Juncker a jobbközép Európai Néppárt jelöltje; Guy Verhofstadt, a Liberálisok és Demokraták (ALDE) delegáltja és egyetlen nőként az Európai Zöldek képviseletében, Ska Keller vett részt.
Első alkalommal rendeztek elnöki vitát a választási kampány keretében a legnagyobb pártcsaládok részvételével Maastrichtban. A nyilvános vitára az, a most bevezetésre kerülő újdonság, adta az alkalmat, hogy a 2014-es választás során az Európai Parlament összetétele először lesz hatással arra, hogy ki vezeti majd az Európai Bizottságot. Amely az uniós intézmények közül az egyik legfontosabb szerepet tölti be, képviseli az EU egészének érdekeit (ellátja a nemzetközi képviseletet), irányítja és végrehajtja az uniós szakpolitikákat, jogszabály-javaslatokat nyújt be a Parlamentnek, felügyeli az EU költségvetését és a finanszírozást. Az európai politikai pártok már korábban megnevezték azokat a jelölteket, akik a parlamenti választások eredményei alapján elnyerhetik majd a Bizottság elnöki pozícióját. Az EU tagországok kormányfői a választás eredményét szem előtt tartva javaslatot tesznek az elnök személyére, akit a Parlamentnek abszolút többséggel kell megválasztania.
Első alkalommal rendeztek elnöki vitát a választási kampány keretében a legnagyobb pártcsaládok részvételével Maastrichtban. A nyilvános vitára az, a most bevezetésre kerülő újdonság, adta az alkalmat, hogy a 2014-es választás során az Európai Parlament összetétele először lesz hatással arra, hogy ki vezeti majd az Európai Bizottságot. Amely az uniós intézmények közül az egyik legfontosabb szerepet tölti be, képviseli az EU egészének érdekeit (ellátja a nemzetközi képviseletet), irányítja és végrehajtja az uniós szakpolitikákat, jogszabály-javaslatokat nyújt be a Parlamentnek, felügyeli az EU költségvetését és a finanszírozást. Az európai politikai pártok már korábban megnevezték azokat a jelölteket, akik a parlamenti választások eredményei alapján elnyerhetik majd a Bizottság elnöki pozícióját. Az EU tagországok kormányfői a választás eredményét szem előtt tartva javaslatot tesznek az elnök személyére, akit a Parlamentnek abszolút többséggel kell megválasztania.
Az elnökjelölti vita több kulcsfontosságú témakör köré épült, s ezekhez mindegyik jelölt hozzászólhatott:
Fiatalság
Az egyik kiemelt jelentőséget élvező témakör a fiatalság munkanélküliségi rátája volt, mivel egy felmérés szerint, ez az arány eléri a 25%-ot, ami kb. 14 millió fiatalt jelent. Martin Schulz az oktatási színvonal felemelésében látja a megoldást, kiemeli, hogy a válság által érintett területeken vannak a legnagyobb problémák, amelyeket a hitelezés és az adósság kezelésével kellene megoldani. Guy Verhofstadt is az adósság, - és hitelmechanizmusok megreformálásban látja a legnagyobb esélyt a változásra. Jean-Claude Juncker a szociális dömping (egyes országok visszaszorítják a szociális kiadások mértékét és ezzel teszik lehetővé az olcsóbb termelést, ami vonzza a befektetőket) visszaszorításáért és európai minimálbér bevezetéséért szólalt fel.
Gazdaság
A föderalizmus a Zöldek kampányprogramjának kulcskérdése, ami elnökjelöltjük szerint kevesebb bürokráciával járna, s emellett közös stratégiákra van szükség. Közös energiapolitika, a tőkepiacok egységesítésére kellene koncentrálni. Ska Keller és Juncker is az egységes adópolitika mellett tette le a voksát. Az eurókötvényekről folyó vitában Guy Verhofstadt kifejtette, hogy e nélkül nem lehet a válságból kilábalni, Juncker az ehhez való előfeltételnek a gazdaság megszilárdítását látja, Martin Schulz szerint azonban a többség nem támogatja, így egyelőre nem kerülhet bevezetésre.
A Bizottság és a Tanács viszonya
Juncker szerint van néha hatalmi harc a két intézmény között, Martin Schulz szerint igenis megnövekedett a Tanács beleszólásának aránya, s ez a szerződések alapján nem történhetne meg, s a Bizottság elnökének az lesz az egyik feladata, hogy egyensúlyi helyzetbe az intézmények közötti viszonyt. Guy Verhofstadt szerint a Bizottságnak kell a vezető szerepet betöltenie, ehhez nem a mostani francia-német egyezkedések útján megvalósuló döntéshozatal, hanem reformcsomagok határozott bevezetése szükséges.
Euroszkepticizmus
Guy Verhofstadt szerint az euroszkeptikusok hozzáállása a problémák megoldásához, miszerint elegendő, ha helyi szinten foglalkozunk a kérdésekkel, nem megfelelő, a válság és a munkanélküliség leküzdése sem oldható meg regionális szinten, európai összefogás szükségeltetik hozzá. Ska Keller szerint nem gyümölcsöző stratégiailag az a megközelítés, hogy az egyre jelentősebb jobboldali populista pártokról nem veszünk tudomást, igenis, foglalkozni kell velük, fel kell venni a harcot ellenük és meg kell hallgatni a véleményüket arról, hogy milyen hiányból fakad az ellenszenvük. A néppárti jelölt ezzel szemben nem venné fel a vitát az euroszkeptikusokkal, nem lenne hajlandó együttműködni, vagy koalícióra lépni olyan eszméket vallókkal, akik az integrációt ellenzik.
Bevándorlás (gazdasági menekültek)
Gazdasági menekültek bevándorlási rendszerrel való visszaélése. Guy Verhofstadt szerint gazdasági menekültügyi stratégiára van szükség, korlátozni kellene a menekültek beengedését bizonyos limitek meghatározásával. Ska Keller szerint nem lehet az embereket számoknak tekinteni, mindenkinek nyomós oka van arra, hogy meneküljön. Az EU-nak többet kell tennie értük. Juncker nem tartja megfelelőnek a határnyitást, jobban strukturált bevándorlásra van szükség. Martin Schulz szerint definiálni kell a gazdasági menekültek fogalmát, hogy tudni lehessen, kik tartoznak ide (az emberek azon csoportját értik általában e fogalom alatt, akik szülőhazájukban gazdaságilag ellehetetlenültek és jobb fizetést, kedvezőbb megélhetést remélve keresnek másik országban lakóhelyet), különben bűnözők is beszivárogathatnak az Európai Unió területére.
Bizalom az EU-ban
A közvélemény-kutatások szerint az európaiak egyharmada nem bízik az EU-ban. Martin Schulz szerint meg kell személyisíteni a kampányt, az emberek nem intézményekre akarnak szavazni, hanem hús-vér emberekre. A fiatalok a munkanélküliség miatt fordulhattak el az EU-tól, minden jelölt egyhangú támogatását fejezte ki, hogy erre talán megoldást jelenthetne a szociális média bevonása, mind gyakoribb használta, amellyel visszanyerhetnék a fiatalok lelkesedését az EU-ért.
Külpolitika
Ukrajna, Oroszország, Szíria, Irán: ezek mind olyan helyek, ahol Európa is fontos szerepet játszott. Ukrajna esetében Juncker szerint elfogadhatatlan Oroszország folytonos provokációja, tennünk kell azért, hogy elkerüljük a háború kirobbanását. Európa értékeit az EU-n kívül is próbálnunk kell érvényesíteni, Ukrajna EU-s tagországgá válhat, de addig még sok intézkedést kell tenni, a társulási szerződés megkötését viszont sürgetné. Schulz szerint Ukrajna 5 éven belül nem lehet tagország és gazdasági szankciók szükségesek Putyin figyelmének felhívására. Guy Verhofstadt szerint az EU-s szankciók elkésettek, korábban kellett volna reagálni, személyi szankciókra is szükség van az oligarchák ellen. Ska Keller párbeszédet sürgetne, a szankciók alkalmazása szerinte a helyzet eszkalálódásához vezetne. Az Orosz gázfüggőségre rá kell ébredni Ska Keller szerint, aki emellett a megújuló energiákra hívta fel a figyelmet. Juncker szerint csak át kell szervezni a gázellátást, például Nyugatról, vagy Északról kellene szállítani.
Az utolsó részében a vitának a jelöltek összefoglalták az általuk legfontosabbnak vélt célokat:
Juncker szerint az egységesítés a legfontosabb cél, a bürokrácia csökkentésére, munkahelyteremtésre, szociális fejlődésre van szükség. A szocialisták jelöltje a demokráciát helyezné előtérbe, a fair eljárást és az európai polgárok bevonását tartja prioritásnak. Verhofstadt szerint a konzervatív és szocialista eljárások megtörése, új vezetésre van szükség, ami a jövőre koncentrál, esélyegyenlőség, nők helyzetének javítása. Ska Keller kiemelte a szociális jogok biztosításának, polgárok döntéshozatalba való bevonásának a jelentőségét.
-Zsófi-
Fiatalság
Az egyik kiemelt jelentőséget élvező témakör a fiatalság munkanélküliségi rátája volt, mivel egy felmérés szerint, ez az arány eléri a 25%-ot, ami kb. 14 millió fiatalt jelent. Martin Schulz az oktatási színvonal felemelésében látja a megoldást, kiemeli, hogy a válság által érintett területeken vannak a legnagyobb problémák, amelyeket a hitelezés és az adósság kezelésével kellene megoldani. Guy Verhofstadt is az adósság, - és hitelmechanizmusok megreformálásban látja a legnagyobb esélyt a változásra. Jean-Claude Juncker a szociális dömping (egyes országok visszaszorítják a szociális kiadások mértékét és ezzel teszik lehetővé az olcsóbb termelést, ami vonzza a befektetőket) visszaszorításáért és európai minimálbér bevezetéséért szólalt fel.
Gazdaság
A föderalizmus a Zöldek kampányprogramjának kulcskérdése, ami elnökjelöltjük szerint kevesebb bürokráciával járna, s emellett közös stratégiákra van szükség. Közös energiapolitika, a tőkepiacok egységesítésére kellene koncentrálni. Ska Keller és Juncker is az egységes adópolitika mellett tette le a voksát. Az eurókötvényekről folyó vitában Guy Verhofstadt kifejtette, hogy e nélkül nem lehet a válságból kilábalni, Juncker az ehhez való előfeltételnek a gazdaság megszilárdítását látja, Martin Schulz szerint azonban a többség nem támogatja, így egyelőre nem kerülhet bevezetésre.
A Bizottság és a Tanács viszonya
Juncker szerint van néha hatalmi harc a két intézmény között, Martin Schulz szerint igenis megnövekedett a Tanács beleszólásának aránya, s ez a szerződések alapján nem történhetne meg, s a Bizottság elnökének az lesz az egyik feladata, hogy egyensúlyi helyzetbe az intézmények közötti viszonyt. Guy Verhofstadt szerint a Bizottságnak kell a vezető szerepet betöltenie, ehhez nem a mostani francia-német egyezkedések útján megvalósuló döntéshozatal, hanem reformcsomagok határozott bevezetése szükséges.
Euroszkepticizmus
Guy Verhofstadt szerint az euroszkeptikusok hozzáállása a problémák megoldásához, miszerint elegendő, ha helyi szinten foglalkozunk a kérdésekkel, nem megfelelő, a válság és a munkanélküliség leküzdése sem oldható meg regionális szinten, európai összefogás szükségeltetik hozzá. Ska Keller szerint nem gyümölcsöző stratégiailag az a megközelítés, hogy az egyre jelentősebb jobboldali populista pártokról nem veszünk tudomást, igenis, foglalkozni kell velük, fel kell venni a harcot ellenük és meg kell hallgatni a véleményüket arról, hogy milyen hiányból fakad az ellenszenvük. A néppárti jelölt ezzel szemben nem venné fel a vitát az euroszkeptikusokkal, nem lenne hajlandó együttműködni, vagy koalícióra lépni olyan eszméket vallókkal, akik az integrációt ellenzik.
Bevándorlás (gazdasági menekültek)
Gazdasági menekültek bevándorlási rendszerrel való visszaélése. Guy Verhofstadt szerint gazdasági menekültügyi stratégiára van szükség, korlátozni kellene a menekültek beengedését bizonyos limitek meghatározásával. Ska Keller szerint nem lehet az embereket számoknak tekinteni, mindenkinek nyomós oka van arra, hogy meneküljön. Az EU-nak többet kell tennie értük. Juncker nem tartja megfelelőnek a határnyitást, jobban strukturált bevándorlásra van szükség. Martin Schulz szerint definiálni kell a gazdasági menekültek fogalmát, hogy tudni lehessen, kik tartoznak ide (az emberek azon csoportját értik általában e fogalom alatt, akik szülőhazájukban gazdaságilag ellehetetlenültek és jobb fizetést, kedvezőbb megélhetést remélve keresnek másik országban lakóhelyet), különben bűnözők is beszivárogathatnak az Európai Unió területére.
Bizalom az EU-ban
A közvélemény-kutatások szerint az európaiak egyharmada nem bízik az EU-ban. Martin Schulz szerint meg kell személyisíteni a kampányt, az emberek nem intézményekre akarnak szavazni, hanem hús-vér emberekre. A fiatalok a munkanélküliség miatt fordulhattak el az EU-tól, minden jelölt egyhangú támogatását fejezte ki, hogy erre talán megoldást jelenthetne a szociális média bevonása, mind gyakoribb használta, amellyel visszanyerhetnék a fiatalok lelkesedését az EU-ért.
Külpolitika
Ukrajna, Oroszország, Szíria, Irán: ezek mind olyan helyek, ahol Európa is fontos szerepet játszott. Ukrajna esetében Juncker szerint elfogadhatatlan Oroszország folytonos provokációja, tennünk kell azért, hogy elkerüljük a háború kirobbanását. Európa értékeit az EU-n kívül is próbálnunk kell érvényesíteni, Ukrajna EU-s tagországgá válhat, de addig még sok intézkedést kell tenni, a társulási szerződés megkötését viszont sürgetné. Schulz szerint Ukrajna 5 éven belül nem lehet tagország és gazdasági szankciók szükségesek Putyin figyelmének felhívására. Guy Verhofstadt szerint az EU-s szankciók elkésettek, korábban kellett volna reagálni, személyi szankciókra is szükség van az oligarchák ellen. Ska Keller párbeszédet sürgetne, a szankciók alkalmazása szerinte a helyzet eszkalálódásához vezetne. Az Orosz gázfüggőségre rá kell ébredni Ska Keller szerint, aki emellett a megújuló energiákra hívta fel a figyelmet. Juncker szerint csak át kell szervezni a gázellátást, például Nyugatról, vagy Északról kellene szállítani.
Az utolsó részében a vitának a jelöltek összefoglalták az általuk legfontosabbnak vélt célokat:
Juncker szerint az egységesítés a legfontosabb cél, a bürokrácia csökkentésére, munkahelyteremtésre, szociális fejlődésre van szükség. A szocialisták jelöltje a demokráciát helyezné előtérbe, a fair eljárást és az európai polgárok bevonását tartja prioritásnak. Verhofstadt szerint a konzervatív és szocialista eljárások megtörése, új vezetésre van szükség, ami a jövőre koncentrál, esélyegyenlőség, nők helyzetének javítása. Ska Keller kiemelte a szociális jogok biztosításának, polgárok döntéshozatalba való bevonásának a jelentőségét.
-Zsófi-