Napjainkban, Európában több mint 300 különböző őshonos nemzeti kisebbség él. Minden hetedik európai polgár valamely őshonos nemzeti kisebbséghez tartozik, illetve beszél regionális vagy kisebbségi nyelvet.
Ezen kisebbségek élethelyzete nagyon változatos. Míg egyes kisebbségek számos joggal rendelkeznek és együttműködésük a többségi társadalommal zökkenőmentes, más csoportokat államuk nem ismeri el vagy harcolniuk kell az asszimilációs törekvések ellen.
A FUEN az európai őshonos nemzeti kisebbségek érdekeit képviseli, regionális, országos és különösképpen európai szinten. A FUEN együttműködik az Európai Unióval, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-el és az ENSZ-el, továbbá az európai kisebbségvédelemben érintett egyéb felekkel.
Ezen kisebbségek élethelyzete nagyon változatos. Míg egyes kisebbségek számos joggal rendelkeznek és együttműködésük a többségi társadalommal zökkenőmentes, más csoportokat államuk nem ismeri el vagy harcolniuk kell az asszimilációs törekvések ellen.
A FUEN az európai őshonos nemzeti kisebbségek érdekeit képviseli, regionális, országos és különösképpen európai szinten. A FUEN együttműködik az Európai Unióval, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-el és az ENSZ-el, továbbá az európai kisebbségvédelemben érintett egyéb felekkel.
Hogyan is kezdődött mindez?
A szervezet 1949. november 20-án alakult Párizsban. Kezdetben a szervezetet a regionalizmusért küzdő csoportok uralták. Nyugat-Európában szimbolikusan lebontották a határokat, a korábbi nemzeti-szocialista berendezkedésű államok megbuktak, Európának egy teljesen új berendezkedésre volt szüksége. A válasz Európa régióinak megerősítésében rejlett. Az első Nemzetiségek Kongresszusán mintegy 200 küldött vett részt. Azonban hamar világossá vált, hogy a regionalizáció híveinek, valamint a nemzeti és nyelvi kisebbségek képviselőinek érdekei, céljai különbözőek. Így a FUEN a későbbiekben az őshonos nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok érdekeinek védelmében működött tovább. Hosszú ideig csak nyugat-európai szervezetekkel volt kapcsolata, azonban az 1989-1990-es történelmi fordulat változást hozott: a közép- és kelet-európai nemzeti kisebbségeknek megnyílt a lehetőségük arra, hogy érdekképviseleti szervezeteket alapítsanak és jogaikat követeljék. Ezekben az években a FUEN számos új tagszervezettel gyarapodott, és így egy valódi páneurópai szervezetté alakult. A kilencvenes évek elején a FUEN erőteljesen támogatta egy fenntartható és átfogó európai kisebbségvédelmi rendszer létrejöttét Európában. 2006-ban egyhangúan elfogadta az európai őshonos nemzeti kisebbségek chartáját. Ez a mai napig a szervezet legfontosabb dokumentuma, amelyben 13 nemzeti kisebbségi alapjog van felsorolva.
Pontosan mivel foglalkozik a FUEN?
A szervezet alapvetően különböző témákba foglalja össze tevékenységét, így látja el tagjai érdekképviseletét. Az alábbiakban ezek kerülnek felsorolásra.
3. Nyelvi sokszínűség
Az Európai Unióban mintegy 40 millió olyan ember él, aki valamely regionális vagy kisebbségi nyelvet beszéli. Így a FUEN kiemelt fontosságúként kezeli ezt a kérdést.
4. Szolidaritás a romákkal
Az Európai Unió tagállamaiban élő közel 12 millió roma származású polgár kontinensünk egyik leginkább elszigetelődött csoportja. Sokan közülük embertelen körülmények között élnek.
2011-ben fogadták el a „Kismartoni Nyilatkozat - Szolidaritás a romákkal” című dokumentumot. A nyilatkozatban a FUEN és tagszervezetei elkötelezték magukat, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel, lehetőségeik szerint hozzájárulnak az európai kisebbségi kérdés e nagy kihívásának megoldásához.
5. Európa sokféleségéért
Európa 47 államában hozzávetőleg 340 történelmi kisebbség él, ami körülbelül 100 millió embert jelent. Az Európai Unióban annak 24 hivatalos nyelve mellett hatvannál több regionális vagy kisebbségi nyelvet beszélnek. Az említett nyelveket beszélő polgárok száma 40 millió.
A FUEN tagjai megkezdték az európai polgári kezdeményezés előkészítését. A projekt az utóbbi évtizedek legfontosabb európai kisebbségi összefogásának eredménye.
6. Európai Hálózat
A FUEN fontos feladatának tartja az európai őshonos kisebbségek és etnikai csoportok illetve a regionális és kisebbségi nyelvek minél több képviselőjét összekötő hálózat létrehozását.
7. Az Európai Kisebbségek Fóruma
Az Európai Kisebbségek Fóruma létrehozásának gondolata 2012-ben merült fel, és jelenleg fejlesztés alatt áll.
Az alapötlet a következő: Az Európa jövőjéről szóló vitákat évek óta beárnyékolja a gazdasági válság. Az Európai Unió szerint a válság legjobb ellenszere a növekedés. A társadalom minden elemének megvan a maga szerepe a problémák megoldásában. Ebbe természetesen beletartozik az európai civil társadalom is.
Az európai kisebbségekhez tartozó 100 millió európai polgár szintén szeretne hozzájárulni a válság megoldásához. Ennek elősegítése érdekében jött létre az Európai Kisebbségek Fóruma.
-Lilla-
A szervezet 1949. november 20-án alakult Párizsban. Kezdetben a szervezetet a regionalizmusért küzdő csoportok uralták. Nyugat-Európában szimbolikusan lebontották a határokat, a korábbi nemzeti-szocialista berendezkedésű államok megbuktak, Európának egy teljesen új berendezkedésre volt szüksége. A válasz Európa régióinak megerősítésében rejlett. Az első Nemzetiségek Kongresszusán mintegy 200 küldött vett részt. Azonban hamar világossá vált, hogy a regionalizáció híveinek, valamint a nemzeti és nyelvi kisebbségek képviselőinek érdekei, céljai különbözőek. Így a FUEN a későbbiekben az őshonos nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok érdekeinek védelmében működött tovább. Hosszú ideig csak nyugat-európai szervezetekkel volt kapcsolata, azonban az 1989-1990-es történelmi fordulat változást hozott: a közép- és kelet-európai nemzeti kisebbségeknek megnyílt a lehetőségük arra, hogy érdekképviseleti szervezeteket alapítsanak és jogaikat követeljék. Ezekben az években a FUEN számos új tagszervezettel gyarapodott, és így egy valódi páneurópai szervezetté alakult. A kilencvenes évek elején a FUEN erőteljesen támogatta egy fenntartható és átfogó európai kisebbségvédelmi rendszer létrejöttét Európában. 2006-ban egyhangúan elfogadta az európai őshonos nemzeti kisebbségek chartáját. Ez a mai napig a szervezet legfontosabb dokumentuma, amelyben 13 nemzeti kisebbségi alapjog van felsorolva.
Pontosan mivel foglalkozik a FUEN?
A szervezet alapvetően különböző témákba foglalja össze tevékenységét, így látja el tagjai érdekképviseletét. Az alábbiakban ezek kerülnek felsorolásra.
- Politikai részvétel
- Alapjogok
3. Nyelvi sokszínűség
Az Európai Unióban mintegy 40 millió olyan ember él, aki valamely regionális vagy kisebbségi nyelvet beszéli. Így a FUEN kiemelt fontosságúként kezeli ezt a kérdést.
4. Szolidaritás a romákkal
Az Európai Unió tagállamaiban élő közel 12 millió roma származású polgár kontinensünk egyik leginkább elszigetelődött csoportja. Sokan közülük embertelen körülmények között élnek.
2011-ben fogadták el a „Kismartoni Nyilatkozat - Szolidaritás a romákkal” című dokumentumot. A nyilatkozatban a FUEN és tagszervezetei elkötelezték magukat, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel, lehetőségeik szerint hozzájárulnak az európai kisebbségi kérdés e nagy kihívásának megoldásához.
5. Európa sokféleségéért
Európa 47 államában hozzávetőleg 340 történelmi kisebbség él, ami körülbelül 100 millió embert jelent. Az Európai Unióban annak 24 hivatalos nyelve mellett hatvannál több regionális vagy kisebbségi nyelvet beszélnek. Az említett nyelveket beszélő polgárok száma 40 millió.
A FUEN tagjai megkezdték az európai polgári kezdeményezés előkészítését. A projekt az utóbbi évtizedek legfontosabb európai kisebbségi összefogásának eredménye.
6. Európai Hálózat
A FUEN fontos feladatának tartja az európai őshonos kisebbségek és etnikai csoportok illetve a regionális és kisebbségi nyelvek minél több képviselőjét összekötő hálózat létrehozását.
7. Az Európai Kisebbségek Fóruma
Az Európai Kisebbségek Fóruma létrehozásának gondolata 2012-ben merült fel, és jelenleg fejlesztés alatt áll.
Az alapötlet a következő: Az Európa jövőjéről szóló vitákat évek óta beárnyékolja a gazdasági válság. Az Európai Unió szerint a válság legjobb ellenszere a növekedés. A társadalom minden elemének megvan a maga szerepe a problémák megoldásában. Ebbe természetesen beletartozik az európai civil társadalom is.
Az európai kisebbségekhez tartozó 100 millió európai polgár szintén szeretne hozzájárulni a válság megoldásához. Ennek elősegítése érdekében jött létre az Európai Kisebbségek Fóruma.
-Lilla-