Az 1968-ban aláírt Egységes Európai Okmányban az Európai Unió akkori tagállamai egyik céljukként azt tűzték ki, hogy csökkentsék a különböző régiók közötti különbségeket és segítsék a leghátrányosabb helyzetben lévő régiók felzárkózását. A tagállamok felismerték azt, hogy bár az Európai Unió a világ egyik leggazdagabb térsége, a tagországok között és az egyes tagállamokon belül mégis jelentős különbségek vannak a jólét tekintetében. Ennek csökkentése érdekében megtették az első lépéseket, és az Uniónak e törekvése mai napig megmaradt, mi több, a 2013. november 19-én elfogadott, 2014-2020-as időszakra vonatkozó uniós költségvetés megalkotása során is kiemelt szerepet kapott a regionális politika fejlesztése.
Annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb hatást érjék el a növekedés és a munkahelyteremtés területén, egy 10 pontból álló reformcsomagot hoztak létre. E cél megvalósítására 325 milliárd eurót szánnak, és az imént említett célkitűzéseken kívül nagy hangsúlyt fordítanak még az energiafüggőség, az éghajlatváltozás és a társadalmi kirekesztettség okozta problémák kezelésére is.
A reformban az alábbi célokat tűzték ki:
· Beruházás valamennyi uniós régióban
· A források célzott felhasználása a kulcsfontosságú növekedési ágazatokban, összpontosítva 4 kulcsprioritásra (innováció és kutatás, digitális menetrend, kis- és középvállalkozások támogatása, karbonszegény gazdaság)
· Az elszámoltathatóság és eredményesség érdekében világos, átlátható, mérhető célok és célkitűzések megvalósulása
· Feltételrendszer bevezetése a források célba juttatása előtt
· A koordináció és a kevesebb átfedés érdekében közös stratégia meghatározása
· Egyszerűbb bürokrácia, uniós beruházások felhasználásának egyszerűsítése
· A szakpolitika városi dimenziójának fokozása
· A határokon átgyúló együttműködés erősítése
· Annak biztosítása, hogy a kohéziós politika szorosabban kapcsolódik a tágabb értelemben vett európai uniós gazdasági irányításhoz
· A kkv-k támogatásának és a hitelhez való hozzáférésnek javítása érdekében a pénzügyi eszközök fokozottabb használatának ösztönzése
Becslések szerint a nemzeti hozzájárulást is figyelembe véve a rendelkezésre álló keret meghaladja majd az 500 milliárd eurót, ami megfelelő alapot biztosít ahhoz, hogy a tervezett beruházásokkal a maximális hatást érjék el, figyelembe véve az egyes régiók egyedi szükségleteit.
Európa versenyképességének javítása érdekében az Európai Tanács 2010. június 17-én fogadta el az Európa 2020 stratégiát, amely 5 olyan kiemelt célt tartalmaz, amelyet az EU egészének teljesítenie kell 2020-ra. A célok között szerepel a foglalkoztatottság arányának növelése, a kutatás és fejlesztés, valamint az innováció ösztönzésére irányuló beruházások támogatása, továbbá az éghajlatváltozásra, oktatásra és a szegénység visszaszorítására vonatkozó célok.
Az itt felsorolt célkitűzések eléréséhez szükséges teljesítési rendszert és a beruházási keretet a kohéziós politika biztosítja. A célok eléréshez azonban az szükséges, hogy az EU valamennyi régiója aktívan részt vegyen a stratégia megvalósításában, ezért minden egyes EU tagállamnak nemzeti célokat kell meghatároznia az 5 cél alapján. Magyarországon a stratégia célkitűzéseinek érdekében hozták létre 2012-ben a Nemzeti Reform Programot a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinálásával annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a növekedésbarát reformok folytatásához és megvalósíthassák az Európa 2020 Stratégia céljait.
Bízunk benne, hogy az itt felsorolt célokat sikerül elérni, hogy csökkenjenek a régiók közötti különbségek, és a kohéziós politika még kiemelkedőbb helyet foglalhasson el az EU szakpolitikái körében, hiszen ahogyan Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozta a Panorama magazinban: „ Cohesion policy is definitely a policy we can be proud of and continue to be proud of in the future. We need to be strong and clear in promoting this position”
-Netti-
A reformban az alábbi célokat tűzték ki:
· Beruházás valamennyi uniós régióban
· A források célzott felhasználása a kulcsfontosságú növekedési ágazatokban, összpontosítva 4 kulcsprioritásra (innováció és kutatás, digitális menetrend, kis- és középvállalkozások támogatása, karbonszegény gazdaság)
· Az elszámoltathatóság és eredményesség érdekében világos, átlátható, mérhető célok és célkitűzések megvalósulása
· Feltételrendszer bevezetése a források célba juttatása előtt
· A koordináció és a kevesebb átfedés érdekében közös stratégia meghatározása
· Egyszerűbb bürokrácia, uniós beruházások felhasználásának egyszerűsítése
· A szakpolitika városi dimenziójának fokozása
· A határokon átgyúló együttműködés erősítése
· Annak biztosítása, hogy a kohéziós politika szorosabban kapcsolódik a tágabb értelemben vett európai uniós gazdasági irányításhoz
· A kkv-k támogatásának és a hitelhez való hozzáférésnek javítása érdekében a pénzügyi eszközök fokozottabb használatának ösztönzése
Becslések szerint a nemzeti hozzájárulást is figyelembe véve a rendelkezésre álló keret meghaladja majd az 500 milliárd eurót, ami megfelelő alapot biztosít ahhoz, hogy a tervezett beruházásokkal a maximális hatást érjék el, figyelembe véve az egyes régiók egyedi szükségleteit.
Európa versenyképességének javítása érdekében az Európai Tanács 2010. június 17-én fogadta el az Európa 2020 stratégiát, amely 5 olyan kiemelt célt tartalmaz, amelyet az EU egészének teljesítenie kell 2020-ra. A célok között szerepel a foglalkoztatottság arányának növelése, a kutatás és fejlesztés, valamint az innováció ösztönzésére irányuló beruházások támogatása, továbbá az éghajlatváltozásra, oktatásra és a szegénység visszaszorítására vonatkozó célok.
Az itt felsorolt célkitűzések eléréséhez szükséges teljesítési rendszert és a beruházási keretet a kohéziós politika biztosítja. A célok eléréshez azonban az szükséges, hogy az EU valamennyi régiója aktívan részt vegyen a stratégia megvalósításában, ezért minden egyes EU tagállamnak nemzeti célokat kell meghatároznia az 5 cél alapján. Magyarországon a stratégia célkitűzéseinek érdekében hozták létre 2012-ben a Nemzeti Reform Programot a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinálásával annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a növekedésbarát reformok folytatásához és megvalósíthassák az Európa 2020 Stratégia céljait.
Bízunk benne, hogy az itt felsorolt célokat sikerül elérni, hogy csökkenjenek a régiók közötti különbségek, és a kohéziós politika még kiemelkedőbb helyet foglalhasson el az EU szakpolitikái körében, hiszen ahogyan Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozta a Panorama magazinban: „ Cohesion policy is definitely a policy we can be proud of and continue to be proud of in the future. We need to be strong and clear in promoting this position”
-Netti-