Fontos esemény történt ma Brüsszelben, mégpedig az éves találkozóra került sor az Európai Unió, illetve tengerentúli szövetségese, az Egyesült Államok között. Előbbit a Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, illetve az Európai Tanács elnöke Herman Van Rompuy képviselte, míg az USA-t maga Barack Obama. Rövid beszámoló és elemzés következik a munkaebédet követő sajtótájékoztatón elhangzottakról.
Ahogy azt várni lehetett a megbeszélést követő sajtótájékoztatón nagy hangsúlyt kapott a jelenlegi krími válság, annak elítélése, illetve további szankciók kilátásba helyezése. Mind az Egyesült Államok, mind az EU részéről elhangzott, hogy Oroszország további izolálására van szükség, ugyanakkor az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy továbbra is lehetőség van békés tárgyalásokon rendezni a kritikus helyzetet. Említették a júniusban Brüsszelben megrendezésre kerülő G7 csúcsot, kiemelve, hogy azon Oroszország nem vesz részt - ezzel is további kirekesztésnek kitéve a keleti nagyhatalmat. A geopolitikai és háborús kérdéseknél maradva szóba került az iráni és egyiptomi helyzet rendezése, illetve előbbi kapcsán a globális nukleáris kérdések rendezése és mielőbbi megoldás szorgalmazása.
A másik észrevehetően hangsúlyos része a sajtótájékoztatónak az USA és EU közti közös pontok kihangsúlyozása volt. Obama biztosította tárgyalópartnereit az európai béke és biztonság megőrzésének fontosságáról, Barroso pedig a közös értékeket hangsúlyozta a két nagyhatalom között. Amerika és Európa továbbra is egymás legfőbb szövetségesei.
A megbeszélés legfontosabb és leginkább várt kérdése azonban a szabadkereskedelmi tárgyalások folytatásának bejelentése volt. Ennek első és jelenleg legégetőbb pontja a krími válság kapcsán veszélybe került európai energiabiztonság. A jövő hét folyamán sor kerül az USA és az EU energiaügyi miniszterei közti találkozóra, annak érdekében, hogy a problémát minél hamarabb rendezni lehessen. Erre jó esélyt kínál az Egyesült Államok, aki növekvő palagáz kínálatával megfelelő alternatíva lehet az orosz importgázzal szemben. Ugyanakkor Obama hangsúlyozta, hogy ez egy hosszú és költséges folyamat. További kérdéseket vet fel, hogy az Európai Unió erős környezetvédelmi lobbija hogyan fog viszonyulni a földtani szempontból sokszor kritizált palagáz kitermeléshez. Más kérdésben a kereskedelmi tárgyalások megkezdése óta zöld politikusok aggályukat fejezik ki az Egyesült Államokban engedélyezett genetikailag módosított élelmiszerekkel (GMO) szemben.
Mindezen kétségek ellenére a szabadkereskedelmi megállapodás a két kontinens nagyhatalma között járható, sőt mi több a jelenlegi kritikus geopolitikai helyzetben az egyetlen járható útnak tűnik. Ahogy azt mindhárom elnök kiemelte, az övezet létrejötte rendkívüli módon serkentené mindkét térség gazdaságát, újabb munkahelyteremtést jelentene, és lehetőséget kínálna az Európai Unióban fontos szerepet betöltő KKV szektor megerősödéséhez. Ahogy minden (politikai) döntés ez is költségekkel jár, de mind Európa számára, mind az USA számára egy sok szempontból hatásos megállapodás jöhet létre. Talán éppen ezt bizonyítja az aktuális orosz politika...
-Ákos-
A másik észrevehetően hangsúlyos része a sajtótájékoztatónak az USA és EU közti közös pontok kihangsúlyozása volt. Obama biztosította tárgyalópartnereit az európai béke és biztonság megőrzésének fontosságáról, Barroso pedig a közös értékeket hangsúlyozta a két nagyhatalom között. Amerika és Európa továbbra is egymás legfőbb szövetségesei.
A megbeszélés legfontosabb és leginkább várt kérdése azonban a szabadkereskedelmi tárgyalások folytatásának bejelentése volt. Ennek első és jelenleg legégetőbb pontja a krími válság kapcsán veszélybe került európai energiabiztonság. A jövő hét folyamán sor kerül az USA és az EU energiaügyi miniszterei közti találkozóra, annak érdekében, hogy a problémát minél hamarabb rendezni lehessen. Erre jó esélyt kínál az Egyesült Államok, aki növekvő palagáz kínálatával megfelelő alternatíva lehet az orosz importgázzal szemben. Ugyanakkor Obama hangsúlyozta, hogy ez egy hosszú és költséges folyamat. További kérdéseket vet fel, hogy az Európai Unió erős környezetvédelmi lobbija hogyan fog viszonyulni a földtani szempontból sokszor kritizált palagáz kitermeléshez. Más kérdésben a kereskedelmi tárgyalások megkezdése óta zöld politikusok aggályukat fejezik ki az Egyesült Államokban engedélyezett genetikailag módosított élelmiszerekkel (GMO) szemben.
Mindezen kétségek ellenére a szabadkereskedelmi megállapodás a két kontinens nagyhatalma között járható, sőt mi több a jelenlegi kritikus geopolitikai helyzetben az egyetlen járható útnak tűnik. Ahogy azt mindhárom elnök kiemelte, az övezet létrejötte rendkívüli módon serkentené mindkét térség gazdaságát, újabb munkahelyteremtést jelentene, és lehetőséget kínálna az Európai Unióban fontos szerepet betöltő KKV szektor megerősödéséhez. Ahogy minden (politikai) döntés ez is költségekkel jár, de mind Európa számára, mind az USA számára egy sok szempontból hatásos megállapodás jöhet létre. Talán éppen ezt bizonyítja az aktuális orosz politika...
-Ákos-