Az Európai Unió előtt a következő évtizedekben álló legfontosabb kihívások egyike a demográfiai változás. Az előrejelzések alapján az Európai Unió jelenlegi népességnövekedése fokozatosan lassul, majd népességcsökkenésbe csap át. Az elöregedés migráció hatására Európa egyes részein túlnépesedés alakul ki, míg a gyengébb gazdasági teljesítményű térségekben az aktív lakosság aránya jelentősen csökken, további gazdasági leértékelődést eredményezve ezzel. A demográfiai folyamatok hosszú távon a fejlettebb és fejletlenebb európai régiók közötti különbségek növekedéséhez járulnak hozzá.
„Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet.” (Mózes I. könyve)
Az Európai Unió területén nagyságrendileg 500 millió ember él. A termékenységi arányszám átlagosan 1,6, amely jelentősen alatta marad a népesség „újratermelődéséhez szükséges” 2,1-es értéknek. Két olyan fő tényező van, amely ellensúlyozhatja a reprodukciós szint alatti termékenységből fakadó népességcsökkenést: az első a növekvő várható élettartam, a második pedig a bevándorlás az Unión kívüli országokból. Ugyanakkor a várható élettartam növekedése sem lesz elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza az alacsony termelékenységet és a mégis növekvő népességet csak a bevándorlás tudja biztosítani majd, de csak várhatóan 2025-ig.
A demográfiai kihívások szempontjából a következő kapcsolódási pontok határozhatók meg az Európa 2020 Stratégia céljaival:
- Az első célkitűzésnek megfelelően az elöregedés gazdasági hatásai ellen a leghatásosabb módon az aktív korú állampolgárok aktivitási szintjének 75%-ra való emelésével lehet harcolni. Annak érdekében, hogy ezt elérhessük, a leginkább sérülékeny csoportokat hatékonyabban kell bevonni a munkaerőpiacra.
- Az iskolai lemorzsolódási ráta 10%-os csökkentése, mint negyedik célkitűzés, hozzájárulhat a magasabb munkaerő piaci aktivitáshoz és a szegénység visszaszorításához.
- 20 millió ember kivezetése a szegénységből.
Mindezen célok a demográfiai politikák fókuszában is állnak, mely politikák a fiatalok oktatásba való integrációját és a szegénység valamint a kirekesztettség alacsonyabb szintjét célozzák.
Az EU örvendetesnek tartja Európában a várható élettartam emelkedését és úgy véli, hogy:
- minden lehetőséget alaposan meg kell vizsgálni és megfelelő módon ki kell használni, többek között a kohéziós politikai eszközökön keresztül nyújtott támogatások felhasználásával is;
- a demográfiai változásoknak az egyes régiókban tapasztalható hatása jelentős mértékben eltér egymástól, attól függően, hogy gyorsan vagy lassan zajlanak, illetve hogy az adott régióban nettó bevándorlás vagy népességcsökkenés tapasztalható-e, és ezért eltérő alkalmazkodási stratégiára van szükség,
- az ERFA és az ESZA hozzájárulhat az EU-n belüli demográfiai változásokból adódó kihívások kezeléséhez; javasolja, hogy használjanak fel ERFA- forrásokat a lakások idősek igényeinek megfelelő kialakításának támogatásához; felszólítja a tagállamokat és a régiókat, hogy az ERFA és az ESZA keretében rendelkezésre álló pénzeszközöket használják fel a fiatal családok támogatására;
- a nemek közötti egyenlőség politikai keretfeltételei hozzájárulhatnak a demográfiai kihívások kezeléséhez; ezért szorgalmazza, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdését tanácskozás során vegyék figyelembe;
A munka és a családi élet összeegyeztetése a demográfiai változások összefüggésében felkérik a Bizottságot, hogy:
- az Európa 2020 stratégia valamennyi vonatkozása és kiemelt kezdeményezése terén támogassa minden család jólétének, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőségnek az elősegítését;
- adott esetben az Eurostaton keresztül fejlesszen tovább egy közös összeurópai adatbázist, amelyből időszerű statisztikák nyerhetők a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozóan, különösen a gyermekgondozási és az egyéb eltartott személyek számára biztosított gondozási lehetőségekkel, a rugalmas munkaidővel, a családi okokból igényelhető szabadság igénybevételével.
- a továbbiakban is kezdeményezzen megfelelő kutatásokat, amelyek a nőknek és a férfiaknak a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó lehetőségeit és a gyermekvállalásra vonatkozó elképzeléseit befolyásolják;
- erősítse meg a már kialakult szervezeti kereteket, amelyeken belül a tagállamok, a helyi közösségek, a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek és más érintettek tanulhatnak egymás tapasztalataiból, és ezt a családok részére biztosított feltételek javítására használhatják, különös tekintettel a következőkre:
Felkérik a Szociális Védelemmel Foglalkozó Bizottságot és a Foglalkozó Bizottságot, hogy
- a megbízatásuk és munkaprogramjuk meghatározta kereteken belül fordítsanak kellő figyelmet azoknak a támogatási politikáknak az azonosítására, amelyek hatékonyan segíthetik a családok megfelelő életszínvonalának, valamint a munkavégzés és a családi élet összeegyeztetésének a biztosítását;
Felkérik a tagállamokat, hogy:
- hozzanak megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy elősegítsék a nők és a férfiak számára a munka és a családi élet közötti egyensúly javítását
- javítsák és frissítsék az „európai szövetség a családokért” internetes portáljának tartalmát.
A Tanács véleménycserét folytatott a családpolitikákról, és következtetéseket fogadott el „a munka és a családi élet összeegyeztetése a demográfiai változások összefüggésében” címmel (bővebben: 11841/11).
A felszólaló miniszterek hangsúlyozták, hogy a demográfiai változások a születési arányszámok javítására irányuló szakpolitikákat tesznek szükségessé, amelyek például az alábbiakat foglalhatják magukban:
- rugalmas munkaidő-beosztás (pl. részmunkaidős munkavégzés),
- gyermeknevelési és családi juttatások,
- minőségi és megfizethető gyermekellátás,
- valamint egyéb olyan segítségnyújtási szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a szülők számára a munka és a magánélet összeegyeztetését,
- különös figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett családokra, például az egyszülős családokra.
A következtetések célja olyan szakpolitikák előmozdítása, amelyek a családoknak kedveznek és javítják a munka és a családi élet közötti egyensúlyt, egyrészt az előttünk álló demográfiai kihívások kezelésének összefüggésében, másrészt az Európa 2020 stratégia támogatása érdekében.
Gyermekszegénység és gyermekjólét
A Tanács következtetéseket fogadott el a gyermekszegénység kezeléséről és a gyermekjólét elősegítéséről (bővebben: 11844/11).
A Tanács felkéri a tagállamokat, hogy nemzeti szakpolitikáikban megfelelően, hangsúlyozzák a gyermekszegénység aspektusait, és térjenek ki az alábbiakra:
- megfelelő foglalkoztatás és jövedelmek a családok számára,
- megfelelő szolgáltatások biztosítása a kisgyermekkori fejlesztés, az oktatás, a lakhatás és az egészségügyi ellátás terén,
- a tagállamok nemzeti szakpolitikáikban határozzanak meg megfelelő célokat és erőforrásokat.
Európai fogyatékosságügyi stratégia (2010–2020)
A Tanács következtetéseket fogadott el az európai fogyatékosságügyi stratégiáról (2010–2020) (bővebben: 11843/11).
Célkitűzése az, hogy
- erősítse a fogyatékossággal élő személyek pozícióját annak érdekében, hogy teljes mértékben élhessenek jogaikkal, és teljes körűen részt vehessenek a társadalomban és az európai gazdaságban.
A stratégia nyolc fő intézkedési területet jelöl ki: akadálymentesítés, részvétel, egyenlőség, foglalkoztatás, oktatás és képzés, szociális védelem, egészség és külső fellépés.
Munkaebéd
Az elnökség összefoglalta a „demográfia: Európa változó arca” témájában a munkaebéd során tartott megbeszéléseket, és kijelentette, hogy a demográfiai változást kihívásnak kell tekinteni. Különös figyelmet kell fordítani az aktív idősödésre, és ezzel együtt az egész életen át tartó tanulásra, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetésére (bővebben: 11563/11).
Le kell tehát bontanunk a gyermekvállalás előtt álló akadályokat és ki kell gyomlálnunk a családpolitika kontraproduktív elemeit.
Felhasznált oldalak:
1. http://www.terport.hu/europai-unio/kutatas/az-europai-demografiai-folyamatok-hatasa-a-varosokra/impact-of-the-european-de
2. http://www.eukn.org/
3. Az európai demográfiai folyamatok hatása a városfejlődésre - Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége
4. Budapesti Nyilatkozat az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól
5. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2013:153E:0009:0015:HU:PDF (Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 153 E/9 - 2011 november)
6. 1. számú melléklet: NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA – MÉLYSZEGÉNYSÉG, GYERMEKSZEGÉNYSÉG, ROMÁK – (2011–2020) HELYZETELEMZÉS
7. http://mno.hu/belfold/lassult-a-nepessegfogyas-1184661
8. http://register.consilium.europa.eu/doc/srv?l=HU&t=PDF&gc=true&sc=false&f=ST%2011841%202011%20INIT
9. Európai Unió Tanácsa - Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Egészségügy és Fogyasztóvédelem - Luxembourg 2011. június 17. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2013:153E:0009:0015:HU:PDF