2014. február 9-én népszavazást tartottak Svájcban a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) kezdeményezésére, abban a kérdésben, hogy a lakosság szerint vissza kellene-e állítani a bevándorlási kvótarendszert, amely azonban ellentétes a személyek szabad mozgásának elvével az EU és Svájc között. A népszavazás kezdeményezőinek az az elképzelésük, hogy minden kantonnak meg kellene határoznia egy évre előre, hogy az őszgazdasági érdekeket figyelembe véve hány bevándorlót fogadnának be.
Svájc 8 milliós lakosságának mintegy 23%-a külföldi, elsősorban olaszok, németek, portugálok és franciák, és az EU-ból a legtöbb bevándorló ide érkezik. Bár Svájc nem tagja az Európai Uniónak, kétoldalú megállapodás eredményeként 2002-től szabadon utazhatnak, letelepedhetnek és vállalhatnak munkát a svájciak az EU-ban és fordítva.
A párt a népszavazás szükségességét azzal indokolta, hogy az országba beáramló nagy számú vendégmunkás miatt csökkentek a munkabérek és emelkedtek a lakbérek. Ezzel ellentétben a kormány és a gazdasági szakszervezetek, egyesületek azon az állásponton vannak, hogy a külföldi munkavállalók nélkül Svájc nem tudná tartani azt a jóléti szintet, amit jelenleg mutat és a gazdasági növekedésük is lecsökkenne, ha korlátoznák a külföldi munkavállalók szabad mozgását.
A statisztikák alapján úgy tűnik, a svájciak egyre inkább a jobboldali Néppárt álláspontját osztják, ugyanis míg 2009-ben a lakosság mintegy 60%-a ellenezte a kvótarendszer bevezetését, a nemrég megtartott népszavazás eredménye azt mutatja, hogy szoros versenyben ugyan, de a népszavazáson részt vevők 50,3 %-a voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítása mellett.
A kérdés már csak az, hogy mit lép a svájci kormány a népszavazás eredményére? Azonnali hatása ugyan nincs, de ha a jövőben érvényt szereznek a referendum eredményének, annak komoly következményei lehetnek az Európai Unióval fennálló kapcsolataikra nézve, például az EU belső piacának megszüntetését is elképzelhetőnek tartják, és amivel a svájciak nagy többsége talán nem is számol, a személyek szabad mozgásának korlátozása nagy valószínűséggel a szolgáltatások szabad mozgásának korlátozását is magával rántja.
A kormánynak a népszavazás következtében 3 éven belül újra kell tárgyalni Svájc és az EU szerződéses kapcsolatát. Martin Schulz, az EP elnöke egyik nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a kormánynak kell eldöntenie, hogy felfüggeszti az EU és Svájc között fennálló megállapodásokat, ám amíg Svájc nem lép, a megállapodások érvényben maradnak. Az 1999-ben aláírt egyezmény értelmében a guillotine záradék által ha Svájc nem teljesíti a személyek szabad mozgására vonatkozó részt, azzal az egyezmény többi része is veszélybe kerülhet, mert az összes megállapodás felmondását lehetővé teszi az EU számára, ha Svájc felmondja vagy megszegi valamelyik egyezséget.
Kíváncsian várjuk a svájci kormány következő lépését, és bízunk benne, hogy sikerül az Európai Unióval egy mindkét fél számára elfogadható kompromisszumos megoldást találniuk. Ugyanakkor úgy gondolom, Svájc jó példája lehet annak, hogy felnyissa az EU szemét arra, hogy a személyek szabad mozgásának kérdése napjainkban is jelen lévő probléma, amellyel érdemes lenne az EU-nak foglalkozni.
- Netti-
A párt a népszavazás szükségességét azzal indokolta, hogy az országba beáramló nagy számú vendégmunkás miatt csökkentek a munkabérek és emelkedtek a lakbérek. Ezzel ellentétben a kormány és a gazdasági szakszervezetek, egyesületek azon az állásponton vannak, hogy a külföldi munkavállalók nélkül Svájc nem tudná tartani azt a jóléti szintet, amit jelenleg mutat és a gazdasági növekedésük is lecsökkenne, ha korlátoznák a külföldi munkavállalók szabad mozgását.
A statisztikák alapján úgy tűnik, a svájciak egyre inkább a jobboldali Néppárt álláspontját osztják, ugyanis míg 2009-ben a lakosság mintegy 60%-a ellenezte a kvótarendszer bevezetését, a nemrég megtartott népszavazás eredménye azt mutatja, hogy szoros versenyben ugyan, de a népszavazáson részt vevők 50,3 %-a voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítása mellett.
A kérdés már csak az, hogy mit lép a svájci kormány a népszavazás eredményére? Azonnali hatása ugyan nincs, de ha a jövőben érvényt szereznek a referendum eredményének, annak komoly következményei lehetnek az Európai Unióval fennálló kapcsolataikra nézve, például az EU belső piacának megszüntetését is elképzelhetőnek tartják, és amivel a svájciak nagy többsége talán nem is számol, a személyek szabad mozgásának korlátozása nagy valószínűséggel a szolgáltatások szabad mozgásának korlátozását is magával rántja.
A kormánynak a népszavazás következtében 3 éven belül újra kell tárgyalni Svájc és az EU szerződéses kapcsolatát. Martin Schulz, az EP elnöke egyik nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a kormánynak kell eldöntenie, hogy felfüggeszti az EU és Svájc között fennálló megállapodásokat, ám amíg Svájc nem lép, a megállapodások érvényben maradnak. Az 1999-ben aláírt egyezmény értelmében a guillotine záradék által ha Svájc nem teljesíti a személyek szabad mozgására vonatkozó részt, azzal az egyezmény többi része is veszélybe kerülhet, mert az összes megállapodás felmondását lehetővé teszi az EU számára, ha Svájc felmondja vagy megszegi valamelyik egyezséget.
Kíváncsian várjuk a svájci kormány következő lépését, és bízunk benne, hogy sikerül az Európai Unióval egy mindkét fél számára elfogadható kompromisszumos megoldást találniuk. Ugyanakkor úgy gondolom, Svájc jó példája lehet annak, hogy felnyissa az EU szemét arra, hogy a személyek szabad mozgásának kérdése napjainkban is jelen lévő probléma, amellyel érdemes lenne az EU-nak foglalkozni.
- Netti-