Az Európai Tanács idei utolsó ülésének első napirendi pontja a közös biztonság- és védelempolitika (CSDP) volt.
A közös védelempolitika ötlete 1948-ra nyúlik vissza, a Brüsszeli Szerződés megkötéséig. Ezen szerződés alapján hozták létre a politikai és katonai együttműködés fórumaként a Nyugati Unió Védelmi Szervezetét, a későbbi Nyugat-európai Uniót. A közös védelempolitika alapelveinek lefektetésére 1992-ben került sor, ezek az ún. petersbergi feladatok, melyek beépítésre kerültek az Amszterdami Szerződésbe és máig érvényesülnek. Az euro-atlanti viszony egyik legjelentősebb mérföldköve a „Berlin plusz” megállapodás volt, amely lehetővé tette az EU számára a NATO eszközeihez és képességeihez való hozzáférést. A Lisszaboni Szerződés a közös kül- és biztonságpolitika (melynek része a CSDP) intézményrendszerét alakította át számottevően. Létrehozta a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztot, s az ezt betöltő személy feladata a közös kül- és biztonságpolitika koordinálása, munkáját a szintén ekkor létesített Európai Külügyi Szolgálat segíti.
A közös védelempolitika ötlete 1948-ra nyúlik vissza, a Brüsszeli Szerződés megkötéséig. Ezen szerződés alapján hozták létre a politikai és katonai együttműködés fórumaként a Nyugati Unió Védelmi Szervezetét, a későbbi Nyugat-európai Uniót. A közös védelempolitika alapelveinek lefektetésére 1992-ben került sor, ezek az ún. petersbergi feladatok, melyek beépítésre kerültek az Amszterdami Szerződésbe és máig érvényesülnek. Az euro-atlanti viszony egyik legjelentősebb mérföldköve a „Berlin plusz” megállapodás volt, amely lehetővé tette az EU számára a NATO eszközeihez és képességeihez való hozzáférést. A Lisszaboni Szerződés a közös kül- és biztonságpolitika (melynek része a CSDP) intézményrendszerét alakította át számottevően. Létrehozta a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztot, s az ezt betöltő személy feladata a közös kül- és biztonságpolitika koordinálása, munkáját a szintén ekkor létesített Európai Külügyi Szolgálat segíti.
Az EU folyamatosan javítja a válságkezelési képességeit, a főbb polgári és katonai célok meg lettek határozva, a kihívást az jelenti, hogy a változó biztonságpolitikai környezetben ezek miként kerülhetnek alkalmazásra.
2013. december 19-én az Európai Unió állam-és kormányfőinek csúcstalálkozóján Anders Fogh Rasmussen, NATO főtitkár is részt vett. Véleménye szerint a tagállamoknak fejleszteniük kell képességeiket, s ezeket nem a NATO-nak, vagy az EU-nak kell birtokolniuk, hanem tagállami kézben kell tartani, mert így átfedések nélkül mindkét szervezet hasznára válhatnak. Hangsúlyozta, hogy erőteljes NATO és szorosabb együttműködés nélkül nem valósítható meg Európa védelme.
Az ülés által megfogalmazott iránymutatások a következők voltak:
- a CSDP hatékonyságának, láthatóságának és hatásának növelése, ennek érdekében például uniós kibervédelmi politikai keret létrehozásának, energiabiztonsági együttműködés hatékonyabbá tételének elősegítése
- képességek fejlesztésének fokozása pl. a drónprogram előkészítésén, a légi utántöltési képesség, vagy a műholdas kommunikáció fejlesztésén keresztül
- Európa védelmi iparának megerősítése, innovatívabbá, integráltabbá és fenntarthatóbbá tétele
- kutatásba - kettős felhasználású termékek és technológiákba való beruházások növelése
- szabványok és tanúsítási eljárások kidolgozása, mely csökkenti a költségeket
- kkv-k bejutásának lehetősége külföldi védelmi és biztonsági piacokra
- ellátásbiztonsági megállapodások, melyek lehetővé teszik a hosszú távú tervezést
A fentiekben felsoroltak megvalósulása reméljük közelebb visz egy olyan biztonsági és védelmi mechanizmus kialakulásához, amellyel Európa képes lesz a világszíntéren megfelelő katonai képességek felmutatására és önállóan, vagy a NATO-val egymást kiegészítő módon válaszolni a folyamatosan változó biztonsági kihívásokra.
Zsófi
források:
http://www.eeas.europa.eu/csdp/about-csdp/index_en.htm,
http://www.european-council.europa.eu/council-meetings?meeting=257508dc-b1e7-4f58-914e-4bbaebf37e47&lang=hu
2013. december 19-én az Európai Unió állam-és kormányfőinek csúcstalálkozóján Anders Fogh Rasmussen, NATO főtitkár is részt vett. Véleménye szerint a tagállamoknak fejleszteniük kell képességeiket, s ezeket nem a NATO-nak, vagy az EU-nak kell birtokolniuk, hanem tagállami kézben kell tartani, mert így átfedések nélkül mindkét szervezet hasznára válhatnak. Hangsúlyozta, hogy erőteljes NATO és szorosabb együttműködés nélkül nem valósítható meg Európa védelme.
Az ülés által megfogalmazott iránymutatások a következők voltak:
- a CSDP hatékonyságának, láthatóságának és hatásának növelése, ennek érdekében például uniós kibervédelmi politikai keret létrehozásának, energiabiztonsági együttműködés hatékonyabbá tételének elősegítése
- képességek fejlesztésének fokozása pl. a drónprogram előkészítésén, a légi utántöltési képesség, vagy a műholdas kommunikáció fejlesztésén keresztül
- Európa védelmi iparának megerősítése, innovatívabbá, integráltabbá és fenntarthatóbbá tétele
- kutatásba - kettős felhasználású termékek és technológiákba való beruházások növelése
- szabványok és tanúsítási eljárások kidolgozása, mely csökkenti a költségeket
- kkv-k bejutásának lehetősége külföldi védelmi és biztonsági piacokra
- ellátásbiztonsági megállapodások, melyek lehetővé teszik a hosszú távú tervezést
A fentiekben felsoroltak megvalósulása reméljük közelebb visz egy olyan biztonsági és védelmi mechanizmus kialakulásához, amellyel Európa képes lesz a világszíntéren megfelelő katonai képességek felmutatására és önállóan, vagy a NATO-val egymást kiegészítő módon válaszolni a folyamatosan változó biztonsági kihívásokra.
Zsófi
források:
http://www.eeas.europa.eu/csdp/about-csdp/index_en.htm,
http://www.european-council.europa.eu/council-meetings?meeting=257508dc-b1e7-4f58-914e-4bbaebf37e47&lang=hu