Az Európai Tanács idei utolsó ülésének első napirendi pontja a közös biztonság- és védelempolitika (CSDP) volt.
A közös védelempolitika ötlete 1948-ra nyúlik vissza, a Brüsszeli Szerződés megkötéséig. Ezen szerződés alapján hozták létre a politikai és katonai együttműködés fórumaként a Nyugati Unió Védelmi Szervezetét, a későbbi Nyugat-európai Uniót. A közös védelempolitika alapelveinek lefektetésére 1992-ben került sor, ezek az ún. petersbergi feladatok, melyek beépítésre kerültek az Amszterdami Szerződésbe és máig érvényesülnek. Az euro-atlanti viszony egyik legjelentősebb mérföldköve a „Berlin plusz” megállapodás volt, amely lehetővé tette az EU számára a NATO eszközeihez és képességeihez való hozzáférést. A Lisszaboni Szerződés a közös kül- és biztonságpolitika (melynek része a CSDP) intézményrendszerét alakította át számottevően. Létrehozta a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztot, s az ezt betöltő személy feladata a közös kül- és biztonságpolitika koordinálása, munkáját a szintén ekkor létesített Európai Külügyi Szolgálat segíti.
A közös védelempolitika ötlete 1948-ra nyúlik vissza, a Brüsszeli Szerződés megkötéséig. Ezen szerződés alapján hozták létre a politikai és katonai együttműködés fórumaként a Nyugati Unió Védelmi Szervezetét, a későbbi Nyugat-európai Uniót. A közös védelempolitika alapelveinek lefektetésére 1992-ben került sor, ezek az ún. petersbergi feladatok, melyek beépítésre kerültek az Amszterdami Szerződésbe és máig érvényesülnek. Az euro-atlanti viszony egyik legjelentősebb mérföldköve a „Berlin plusz” megállapodás volt, amely lehetővé tette az EU számára a NATO eszközeihez és képességeihez való hozzáférést. A Lisszaboni Szerződés a közös kül- és biztonságpolitika (melynek része a CSDP) intézményrendszerét alakította át számottevően. Létrehozta a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztot, s az ezt betöltő személy feladata a közös kül- és biztonságpolitika koordinálása, munkáját a szintén ekkor létesített Európai Külügyi Szolgálat segíti.