Az Európai Bizottság január 22-én kiadta a 2030-as klíma- és energiapolitikai célokról szóló közleményét. Eszerint az 1990-es szinthez képest 40 %-kal csökkentenék az EU-ban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2030-ig, valamint a Bizottság javasolja, hogy a megújuló energiák részaránya 27 %-ra emelkedjen a teljes energiafogyasztáson belül. A döntés elfogadását követően José Manuel Barroso elnök „ambiciózus, de reális” célkitűzésekről beszélt.
Mindkét célkitűzés jogilag kötelező, de csak uniós szinten, mivel a testület ez alkalommal nem javasolt tagállamokra lebontott jogilag kötelező megújuló célokat.
Ezt a Bizottság elnöke azzal indokolta, hogy az eddigiek tanulsága szerint a kötelező nemzeti megújuló célok a belső piac széttöredezettségét okozhatják, és nem teszik lehetővé a célok költséghatékonyság szempontjából legoptimálisabb módon történő elérését. Connie Hedegaard klímapolitikai biztos arra is rávilágított, hogy fontosnak tartja egy a jelenleginél rugalmasabb keret kialakítását, különben a javaslatnak esélye sem lesz elnyerni a tagállamok politikai támogatását.
Ez az új rendszer a „versenyképes, biztonságos és fenntartható energiára vonatkozó nemzeti terveken” alapul majd, amelyeket a tagállamoknak a Bizottság útmutatásai, azaz egységes megközelítés szerint kell kidolgozniuk. Ugyanakkor a Bizottság leszögezte, ha a tagállamok úgy gondolják, szabadon kitűzhetnek maguk elé nemzeti megújuló célokat, feltéve, hogy azok az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethetők.
A 2030-as csomag harmadik eleme az energiahatékonyság, azonban ezen a téren a Bizottság csak később kíván javaslatot tenni a további lépésekre.
Ezzel szemben vannak olyan környezetvédő szervezetek, amelyek szerint a 40 %-os kibocsátás csökkentési előirányzat kevés lesz azon cél eléréséhez, miszerint a Föld hőmérséklete maximum 2 Celsius fokkal emelkedhet az ipari forradalom időszakához képest. Szerintük ehhez legalább 55 %-kal kellene csökkenteni a széndioxid kibocsátását az 1990-es szinthez képest és 45 %-os megújuló célt kellene kitűzni. Barroso és a klímapolitikai biztos ugyanakkor rámutatott arra, hogy az sem oldaná meg teljes mértékben a problémát, ha az EU 100 %-os kibocsátás-csökkentést vállalna be, amennyiben más nagyobb kibocsátók nem tesznek az Unióéhoz hasonló lépéseket. Hedegaard szerint a 40 % elérése is nagy erőfeszítéseket igényel majd. Továbbá fontosnak tartották elmondani, hogy a lefaragást a Bizottság elsősorban a már létező piaci mechanizmusokkal, és kizárólag belső erőfeszítésekkel kívánja teljesíteni.
-Lilla-
Ezt a Bizottság elnöke azzal indokolta, hogy az eddigiek tanulsága szerint a kötelező nemzeti megújuló célok a belső piac széttöredezettségét okozhatják, és nem teszik lehetővé a célok költséghatékonyság szempontjából legoptimálisabb módon történő elérését. Connie Hedegaard klímapolitikai biztos arra is rávilágított, hogy fontosnak tartja egy a jelenleginél rugalmasabb keret kialakítását, különben a javaslatnak esélye sem lesz elnyerni a tagállamok politikai támogatását.
Ez az új rendszer a „versenyképes, biztonságos és fenntartható energiára vonatkozó nemzeti terveken” alapul majd, amelyeket a tagállamoknak a Bizottság útmutatásai, azaz egységes megközelítés szerint kell kidolgozniuk. Ugyanakkor a Bizottság leszögezte, ha a tagállamok úgy gondolják, szabadon kitűzhetnek maguk elé nemzeti megújuló célokat, feltéve, hogy azok az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethetők.
A 2030-as csomag harmadik eleme az energiahatékonyság, azonban ezen a téren a Bizottság csak később kíván javaslatot tenni a további lépésekre.
Ezzel szemben vannak olyan környezetvédő szervezetek, amelyek szerint a 40 %-os kibocsátás csökkentési előirányzat kevés lesz azon cél eléréséhez, miszerint a Föld hőmérséklete maximum 2 Celsius fokkal emelkedhet az ipari forradalom időszakához képest. Szerintük ehhez legalább 55 %-kal kellene csökkenteni a széndioxid kibocsátását az 1990-es szinthez képest és 45 %-os megújuló célt kellene kitűzni. Barroso és a klímapolitikai biztos ugyanakkor rámutatott arra, hogy az sem oldaná meg teljes mértékben a problémát, ha az EU 100 %-os kibocsátás-csökkentést vállalna be, amennyiben más nagyobb kibocsátók nem tesznek az Unióéhoz hasonló lépéseket. Hedegaard szerint a 40 % elérése is nagy erőfeszítéseket igényel majd. Továbbá fontosnak tartották elmondani, hogy a lefaragást a Bizottság elsősorban a már létező piaci mechanizmusokkal, és kizárólag belső erőfeszítésekkel kívánja teljesíteni.
-Lilla-